Az alvás nálunk mindig nagyon nehezen ment. Fruzsi már néhány hónaposan is csak napi kétszer fél órát aludt. Amikor elkezdett menni, akkor már kicsit hosszabbra nyúlt az alvós idő. Éjszaka egyébként alszik, 10 hónapos kora óta nem is kel, csak nagyon ritkán. De mire elalszik!!!
Az estéktől rendszerint gyomor idegem volt, mert tudtam, hogy ordítva elalvás következik (főleg mióta Flóra meg van). A délutáni alvásnál ritka volt az ordítás, de volt, hogy 4 órakor aludt el. Este meg 11 után. Nekem ez sok volt, főleg egy újszülött mellett.
Aztán valami történt. A MESE. Ami eddig is volt, de mindig csak Anna, Peti és Gergő. Tudja az összeset kívülről. Aztán egyszer az Egyszer volt -ról olvastam neki, elaludt az ölemben. Néhány napig így ment, majd megtaláltuk a polcon a Minden napra egy mese című régi könyvet (amit majd vissza kell adnunk, úgy két év múlva). Nem is emlékeztem rá milyen jó kis régi orosz mesék vannak benne :) Bebújik az ágyába, én mesélek, ő elalszik időben, ebéd után és mindenki nyugodt. Azért az esti mese még mindig Anna, Peti és Gergő, de megegyezünk, hogy mennyi mese legyen. Ritka már az ordítós elalvás. Milyen nagy lányom lett! Néhány hete nem is gondoltam volna, hogy ilyen is lehet az este.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése